A Könyvtártudományi Szakgyűjtemény 2005 őszén került ki nyílt olvasói térbe a Módszertani osztályról, s vált az Olvasóterem szerves részévé.
Itt számos lehetőséget biztosít mind a könyvtárszakos hallgatók, mind a kollégák, és természetesen a szakmánk iránt érdeklődő olvasók ismereteinek bővítéséhez.

A gyűjtemény összetétele: szakkönyvek – könyv- és könyvtártörténetről, könyvtártudományról, az írás történetéről, a nyomdák létrejöttéről és a ma oly népszerű könyvtári menedzsmentről szólnak.

Az időszaki kiadványok között az országos szakmai lapokon túl a városi, megyei könyvtárak tájékoztató kiadványai, valamint saját szakmai kiadványunk (Hírforrás) füzetei is jelen vannak.

Az állomány gondozásával kapcsolatban 2006-ban legfontosabb feladatunk a könyvek retrospektív feldolgozása, hogy a gyűjtemény minden dokumentuma megjelenjen könyvtárunk on-line katalógusában.

Mivel a Szakgyűjtemény az Olvasóterem része, így álljon itt egy idézet Káplány Géza: Könyvtárak korszerű rendezése és fejlesztése (1943) című művéből. A ma már könyvtörténeti jelentőségű mű az akkor „korszerű”-ként bemutatott könyvtári különgyűjteményekről és könyvtárosi feladatokról szól:

„A könyvtár Olvasótermében nyilvánul meg tulajdonképpen a könyvtár valódi célja, ahol könyvállományát az érdekeltek számára bizonyos megszabott feltételek mellett rendelkezésre bocsátja….Minden Olvasóteremben célszerű kívánatkönyvet felfektetni. E könyvben jegyzik fel az olvasók könyvek és folyóiratok beszerzésére vonatkozó esetleges külön kívánságaikat….Hogy a könyvtár milyen mértékben elégíti ki az olvasóközönség ezirányú kívánalmait, erre vonatkozólag külön szabályt felállítani nem lehet. Minden esetre két fő szempont kerül itt előtérbe: először a könyvtár gyűjtési iránya és másodszor a könyvtár rendelkezésre álló pénzügyi fedezete….Az elbírálásnál mindenesetre még egy szubjektív szempont is jöhet tekintetbe, hogy ugyanis ki az az egyén, aki egy esetleg igen költséges s nem szorosan a könyvtár gyűjtési körébe vágó mű beszerzését kéri? Tapasztalás szerint nem ritka az az eset sem, hogy valaki merő kíváncsiságból vagy pedig egyszerű hallomás útján értesült könyvcím után kéri az illető könyv beszerzését….
Az olvasó, ha a könyvtár küszöbét átlépi s az olvasóteremben helyet foglal, kétféle szándék lebeghet előtte, vagy egy bizonyos könyvet keres, amelynek címét vagy szerzője nevét előre ismeri, vagy pedig olyan könyvet keres, amelyekben feltalálja azt a témát, amelyre szüksége van. Van ugyan olyan olvasó is, aki csupán időtöltés vagy szórakozás céljából keresi fel az olvasótermet, ilyeneket azonban nem tekintünk komoly látogatóknak…. A járatlan olvasó, midőn első ízben találja magát a hatalmas olvasóteremben, a könyvtár az ő számára olyan, mint egy labirintus, amelybe belépett… Minden elsőízben látogatón, szinte kivétel nélkül mindegyik arcára kiül ilyenkor bizonyos megilletődöttség, tétovaság, melyet csak fokoz a teremben uralkodó viszonylagos nagy csend s a sok komolyarcú olvasó, úgy, hogy szinte rosszérzés fogja el az illetőt, hogy hogyan is fog ez ránézve végződni. A könyvtár tisztviselője, mintegy kezén kell fogja őt s megkérdeznie, hogy mi a kívánsága?”